2012. szeptember 28., péntek

A kocsink, a Traineem és a CIAB, és persze extra órák tengere

Kezdjük ott, hogy jézusom de fáradt vagyok, és ennél csak rosszabb lesz.

Tehát szombaton volt az első napom Jessicával, akit trénelek. Ő volt a legszimpatikusabb a 4 új ember közül, és kiderült, hogy tényleg jófej. 25 éves, Pittsburgből, Pennsylvaniából költözött ide, mert a barátja az Air Force Academyn tanul pilótának. A tervek szerint 2 évig lesznek itt majd átköltöznek Floridába és ott folytatja a srác a tanulmányait. Első nap nagyon izgult, de én is :D, még sosem csináltam ilyet, amenitisen igen, de ez más, itt sokkal több mindenre koncentrálni meg észben tartani, 2 írásbeli egy gyakorlati vizsga. Vasárnap volt és South pick up-ot kaptunk 25-öt, az átlag 15 körül mozog, de már akkor is sírunk, szóval bele csöppent a sűrűjébe. Az első 2-3 nap döcögősebb volt, de a 3. nap már a rendeléseim felét ő csinálta, azaz ő rakta össze, ő beszélt a szobában, én csak leellenőriztem a vendégnél pedig többnyire meg se mukkantam, max akkor, ha valami fontosat felejtett el mondani, amikor kijöttünk a szobából először mindig azt mondtam, ami jó volt és utána azt, ami rossz. 3. nap 2:30-ra mentünk, így volt időnk, megmutogattam neki azokat a kisebb épületeket, amikre addig nem volt idő, meg gyakoroltunk a szervírozó vizsgára. Másnap meg is csinálta 100%-ra a vizsgát, meg az első írásbelit. Heather a supervisor megdicsért mindkettőnket, hogy ő gyorsan tanul én meg jó trainer vagyok. Amúgy abszolut jó vele dolgozni, mert ha valamit nem is tud, mindig kérdez és sokkal könnyebb így a tanulás, meg a tanítás is. Ma volt a 6. nap úgy készültünk, hogy megírja ma a menü tesztet, az utolsó részt, de szörnyen sűrű napunk volt, a következő bekezdésben kiderül, hogy miért is. Tényleg kedvelem Jessicát, meg is beszéltük, hogy majd megyünk foci meccsre, mindenhova, ahol az Air Force Academy csapata játszik, holnapira nem tudunk, mert túl korán van és dolgozunk, de a következőkre már igen.

A zsúfoltság oka a CIAB nevű gigamega csoportunk, ami valami bróker csoport. Több mint 1000 embernek lesz itt a hétvégén meetingje szerda óta kis csoportokban érkeznek és szombat-keddig van a hacacáré. A csoport tagjainak a cég kifizette a reggelit és a vacsorát előre, ezért a szokásos szobára terhelem, vagy kp-val fizet vagy kártyával fizet dolgok helyett a csoportra magára kell rátenni a rendeléseket, ezt az apró tényt felejtette el elmagyarázni normálisan a Scott nekünk, ezért ma semmi sem ment úgy, ahogy kellett volna. Egyébként sem ment úgy, mert az egyik amcsi srác felmondott jó előre de Scotti bácsi beírta a nevét plusz 3 napra így például ma is, extra kevés emberrel vittük a főépületet, konkrétan 1 graveyard meg 2 server. Nekem 15 csekkem volt, a valaha előforduló legtöbb, a valaha előforduló legtöbb jattal is persze, de szétszakadtunk, 8 óra helyett 10et voltam benn, de Marko 11-et, kellemetlen. ( a szokásos mondjuk 7-8 csekk, az már egész jónak számít).
A CIAB miatt megint eszméletlen sok az extra óra banketten így felvettem 20 órát, ja meg bározok is vasárnap. Ma van az utolsó napom a héten, hogy 8 órát alhatok, szóval 20 percen belül megyek is. A következő 3 napban 40 órát dolgozok, a következő 7-ben összesen pedig 72-t. Szét fogok szakadni, de nagyon csúnya sok pénzt is keresek és jól elrepülök melegebb éghajlatra 5 napra, pont.







Tegnap vettünk végre kocsit. 3 esélyes volt 2 volkswagen és egy chevrolet. Először a 2000-es passatot néztük meg (2000$), motorikailag hibátlan, hangtalan, álom. A kormány viszont húzott, valami gumi a felfüggesztésnél el volt kopva vagy mi azt kellett volna kicserélni, de nagyobb gond volt a jobb hátsó bezúzott ajtó. Balesetezett vele az ürge, feltétlenül ki kellett volna cserélnünk, mert beázott felülről, mivel elhajlott az ajtó, ja és elöl az irányjelzők is hiányoztak. Szóval nem tökéletes, de mint említettem motorikailag álom, fék rendben, gumik rendben.
A következő versenyző egy Jetta volt (2000$), azt már sötétben néztük, mert ránk esteledett. Koszos volt és hangos, furán rázott, de az a hegyi gumi miatt, extra barázdált volt rajta, ne kérdezzétek mi a francnak, mármint oké hegyek között élünk, de azért nem ilyen tragikus se aszfalt se semmi helyen. De a poén, hogy volt egy szonda a kocsiban az indítóhoz szerelve. A páciensünk, azaz a tulaj, ittasan vezetett, elkapták, 1500 dodó bünti plusz fél évig fújja a szondát. Csak akkor indul a kocsi, ha józanul ül be, és 10 percenként fújnia kell, nemám, hogy bal kezében a kormány jobb kezében meg a sör :D, mondjuk ez amúgy is manuális volt, itt kell a két kéz. Egyáltalán nem voltunk megelégedve. Már már ott voltunk, hogy a 3. versenyzőt meg se nézzük, jó lesz a passat, majd veszünk rá új ajtót (dárga...) és eladjuk drágábban a végén, ha rendbe hozattuk. Azért elindultunk a 3. felé, mert közel volt hozzánk, de képtelenük voltunk megtalálni, ott köröztünk és kb5x hívtam a hapsit, hogy akkor hova is menjünk, de a telefon recsegett a GPS nem mutatta az utcát, és úgy nézett ki, mintha azt akarná a sors, hogy ne találjuk meg, szóvak vissza is fordultunk. Akkor még utoljára hívott a hapsi, hogy elénk jön egy kereszteződéshez, na ahhoz végül vissza mentünk és ez volt a szerencsénk.
A harmadik versenyző egy Chevrolet Malibu volt 97-ből (1600$). Kívülről 2 karcolás van rajta, belülről tiszta, igényes, frissen cserélt ablakok elöl hátul, motorikailag hibátlan, jó fékek, egyetlen baja, hogy a kormányt nagyon nehéz tekerni. Iván első látásra bele szeretett, mondta, hogy ezt megéri megvenni, szóval egy próbakör és némi vizsgálódás után meg is vettük, az én nevemre írattuk végül. Haza felé vettünk bele kormány folyadékot, de őszintén nem lett sokkal jobb, szóval majd úgy is el akarom vinni megnézetni, majd kiderül mit mondanak. Még éjjel röpke 45 perc csacsogás alatt megkötöttem rá a biztosítást, Annára is rám is. (éjjel 11-kor telefonon, neten pötyögve, mert ez itt Amerika) Ma voltam rendszámot venni rá, azaz regisztráltatni. Alig értem oda, mert ugye 1 óra túlóra, 4-kor végeztem, itthonról f5-kor indultam és 5-ig van nyitva a hely. Még pont kaptam sorszámot, én voltam az utolsó páciens, de gyorsan sorra jutottam. A regisztrációhoz kell a tulajdoni papír és a biztosítás. Első meg volt második csak emailben, kinyomtatni nem tudtam. Mondtam a nőnek, hogy az ő gépén nyissuk meg nyomtassuk ki, nincs nete, mondom akor felhívom őket, hogy faxolják el, de időbe telik (mert át kell verekedni magad a számítógép monoton szarján, mire kapcsolnak valakit). Ránéz az órára 5:10, ránéz a mellettem lévő pasira, utolsó előtti páciens és azt mondja "Ha a fax előbb megérkezik, mint h az uriember végez, akkor jó, ha nem, akkor ma nem tudjuk megcsinálni. O.O mondom anyád hogy van???!!! Próbálom hívni őket túl sok idő, tuti nincs net?! tuti nincs, fasza. Ránézek a hapsira mellettem iphone 5, mondom kölcsö kérhetem egy picit? Na azon megnyitottam az oldalt, megmutattam a bukszának a biztosítást, itt van nézzed, létezik és már kaptam is rendszámot. De a regisztrációs papírt és a biztosítást kinyomtatva a kocsiban kell majd tartani. Azért siettem most, hogy a hétvégére legyen már kocsi, meg mert a jövő héten ki tudja mikor érek rá intézkedni.
Minden jó ha a vége jó, rácsavaroztam a rendszámot a kis kocsinkra, a nap sütött ránk és minden szép volt. Kulcsokat is másoltattam pótot is, Annának is.

Nagyon fáradt vagyok, kulcsszavakban a szállodában van Mccain (Obama 4 évvel ezelőtti elenfele a választásokon, láttam is), és Dr Condoleezza Rice 2005 és 2009 között amerikai külügyminiszter. Marko vitte neki a reggelit, én meg Jessicával hoztam el, de akor már nem volt a szobájában.
Na tehát farm, ahol dolgozunk, és a VVVVIP vendégeink.
Puszi, pacsi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése