Halihó!
Hát ez egy nagyon hosszú út volt, de szerencsésen megérkeztem. Köszönöm mindenkinek, aki küldte a csít, semmi gond nem volt a repülő úton, egyedül New Yorkban indult 1 órával később a gép, egyszerűen azért, mert dugó volt a felszálló pályán, konkrétan sorban álltunk, mint a bevásárláskor a kasszáknál, csak itt gépekkel. Az ukrán légitársasággal nem volt probléma, időben indult mindenhonnan, a kaja jó volt, annyi, hogy nem volt tv a majdnem 10 órás Kijev-New York úton. (Az mi, hogy a kijevi reptéren ladákkal furikáznak a dolgozók a gépek között?, nem hittem el ... :D) A Liszt reptéren összeverődtem egy szlovák lánnyal, vele oldottuk meg az átszállásokat New Yorkig, meg a gépen egy kazahsztáni srác mellé ültem, aki a 10 órából, 8-on meg se szólalt, megkínáltam csokival, utána már ömlött belőle a mondanivaló. Jah igen, tegyétek a szívetekre a kezeteket, ki tudja kirakni a rubik kockát?
Na ez az, hát én sem. A srác egyszer csak előkap egy ütött kopottat, kiderült, hogy ő profi és nekem is megpróbálta átadni a tudást cirka 1,5 óra alatt XD. Hát nem sok sikerrel, de elvoltunk.
Nagyon lefárasztott az út, nem nagyon tudtam aludni, csak a legvégén Denverig ájultam be olyan 2 órára azt hiszem. Itt sem aludtam sokat, most még pár napig alva járó leszek, míg át nem állok.
A kecó király, pár hét és saját szobám lesz, addig meg osztozom 2 barátnővel.
Őszintén szólva fura itt lenni, :D olyan fura, nem találok jobb szót.
Ja és Csajok, kifejezetten irritál, hogy most nem vagytok itt :(, mama maci bocsok nélkül...ez is fura...
Na de most alvás :), majd jelentkezem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése