San Diego, L. A.

San Diego a nyolcadik legnagyobb területű város az Amerikai Egyesült Államokban. A Csendes-óceán partján California állam legdélebbi pontján, a mexikói határtól mintegy 20 km-re helyezkedik el.
Az évek során az állam második legnagyobb városává nőtte ki magát és vált jelentős haditengerészeti kikötővé és bázissá. Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is, A város területileg hatalmas, nagy kiterjedésű és lakossága meghaladja az 1 milliót.
San Diego egyik leghíresebb látnivalója az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világ egyik legnagyobb állatkertje címmel büszkélkedhet, közel 800 állat és 4000 növényfaj otthonaként.
Old Town nevet viseli a pazarul rendbe hozott belvárosi negyed, ami remek bevásárló hely a turisták számára, valamint a turisták másik közkedvelt negyede a Gaslamp.
 

San Diego 1. nap

Meleg van és süt a nap. Isteni érzés így január végén. 11-re értünk ide, simán ment minden, a szállás a parton van, az öbölnél, hogy pontos legyek. Becsekkolás után átöltöztünk nyárias ruhába és felfedeztük a környéket. A part gyönyörű, kikötő végig. Ebédeltünk  a szállodával szembeni étteremben, a víz mellett, amit Vandáék ajánlottak, az étel bőven jó és elég volt, de a pincéren megütköztünk. Talán a mi hibánk, a Broadmoor után túl kritikus az ember, elvárja, hogy egész mondatokban beszéljenek hozzá, automatikusan megkérdezzék az üres poharát látva, hogy kér-e még.
Napközben felhívtam Bojánát (tavaly ő is Broadmooros volt, azóta megnyerte a zöld kártyát a lottón és kiköltözött ide. Mondta, hogy a belvárosban dolgozik egy ilyen és ilyen étteremben, és teljesen véletlenül megtaláltuk az esti túránk során. Be is ültünk egy koktélra kicsit beszélni vele, szerdán majd együtt megyünk biciklizni Coronado beachre :).
Holnap pedig Universal Studio, Los Angeles. Izgulok, hogy ne tévedjünk el :D!

Los Angeles 2. nap

Los Angeles népesség szerint az USA második legnagyobb városa. Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvára. Lakosainak száma 3.800.000, az agglomerációval 17.500.000, területe 1200 km2, azaz nagyobb, mint New York vagy Chicago.
A conciergen megígérték, hogy 7:15-kor jön értünk az a kocsikat bérbeadó társaság, akikkel szerződésben áll a szálloda, de nem sikerült betartani az ígéretet. Végül a reptérre mentünk vissza, 10 perc se a hotel buszával, és béreltünk magunk kocsit, egy Toyota priust.

Barbinak nincs jogsija, így én vezettem, oda felé volt egy kis dugó, így 2 óra helyett 3 óra alatt értünk oda autópályán, de hála a gps-nek egyszer sem tévedtünk el a nap folyamán.
A Universal studió döbbenetesen jó volt :D! 11-16-ig voltunk benn, azaz zárásig. Először egy buszos túrán körbe vittek minket, különböző helyszíneket néztünk meg. Volt, ahol egy eső gép alatt álltunk, majd hirtelen egy folyó árasztott el minket, egy alagútban ránk szakadt a mennyezet, a fenti kamionokkal együtt, a metroszerelvény mellettünk siklott ki, volt, ahol lángra robbantak a busz melletti olajos hordók, és a mellettünk lévő tóból a fehér cápa tört az életünkre. Találkoztunk a 4D-s King-Konggal, aki egy dinoszaurusz hadtól mentette meg az ide oda rázkódó buszt (fekete alagút, 3-ds szemcsivel, arcunkba spriccelő vízzel, ide-oda mozgó kocsival). Voltunk a született feleségek helyszínén, engem ez nem rázott meg, bocs, egy repülőgép roncsnál, a Tom Cruiseos film, világok harcába használták. Volt egy csomó hullám vasút is, a Jurassic parknál eláztunk, mert az első sorban ültünk és lezuhantunk egy vízesésen, kajak félelmetes volt.

A Múmiánál, összevissza ment a kocsi, még hátra felé is, a 3D-s lyukban. A transformersnél viszont állati volt, ott nem azzal sokkoltak, hogy hányásig próbáltak meg felrázni, hanem a látvánnyal. Sokszor azért csuktam be a szemem, mert tényleg olyan volt, mintha belém jönnének a robotok, vagy totálisan zuhanó hatást keltett csak a 3-D a nélkül, hogy teljesen befordították volna a kocsit. Meg hát ez is inkább 4D volt, mert itt is kaptunk vizet, meg valami hősugárzót, mikor rakétát lőttek a fejünk fölé.
(A 4D, hogy nem csak térben látod a dolgokat magad körül, hanem az egyéb érzékeidre is hatnak, szaglás, tapintás)
Voltunk 4D-s Shrek shown, ott illatfelhő volt, rázott a szék, mikor lovagoltak a filmben, vizet kaptunk, ha tüsszentettek, megbirizgálták a lábunk, mikor pókok futottak, és mézeskalács illat lett, mikor a filmben Shrek átrongyolt egy mézeskalács házon.
Fényképezkedtünk különböző sztárokkal, mint Beetlejuice, Scoobydoo és Bozont, Shrek, Szamár, Drakula stb... 

Mikor bezárt a bazár tovább indultunk a hírességek utcájára (Walk of Fame), ahol két oldalt tele van csillagokkal a járda. Csodák-csodája a főutcán találtam helyet, de csak 1 órára lehetett parkolójegyet venni, így a mellettünk lévő kisboltban dolgozó sráccal összebeszéltem, hogy mikor lejár, dobja be nekünk a következő órát, hagyok neki pénzt. Többé kevésbé végig mentünk az utca mind két oldalán és lefényképezkedtünk majdnem az összes csillaggal XD. Bár Barbi reménykedett, hogy belefutunk egy-két sztárba ,de ők maximum akkor jönnek ide, ha bele kell nyomni a praclit a nedves betonba.  Az utca közepén találjuk azt a kínai színházat, amely előtt megcsodálhatjuk a legnagyobb színészek kéz- és cipőnyomait, dátummal, aláírással. Hollywood tele van ajándékboltokkal, amit nem tudsz megvenni, azt megrendelheted.
Mikor vissza értünk megköszöntük a srácnak, hogy segített, és pont lejárt a munka ideje így megkértük jöjjön el velünk és még mutassa meg, amit kihagytunk. Sajnos már besötétedett így Beverly Hillsből nem sokat láttunk, itt laknak az igazán gazdagok.
 Vehetsz térképet, ami alapján megnézheted a filmsztárok villáit, és ha sokáig ácsorogsz a sarkon, láthatod, ahogy Nicolas Cage begördül a kapuján. Sétálgattunk Santa Monica beach homokjában is, az óriás kerék mellett (egy csomó filmben benne van). Sajnos a Baywatchos piros fürdőnacis, atomra kigyúrt, bronz barna istenek este már nem dolgoztak. Beszélgettünk, hogy milyen szép itt, meg hogy tetszik, rögtön kaptunk is állásajánlatot egy most nyíló étterembe :D, de mondtuk, hogy sajnos ezt most ki kell hagyjuk. Utána haza dobtuk a srácot és szépen elindultunk vissza San Diegoba, olyan este 10 körül. Valamikor f1kor értünk vissza a szállodába, mondanom sem kell, hogy állati fáradtan.

San Diego 3. nap

Sokáig nem aludtunk, mert délre megbeszélt találkozó volt Bojival a Coronado szigeten. Béreltünk biciklit és átkompoztunk. Betekertük az egész szigetet, tele van gyönyörű kertes házakkal, kerítés nincs és valószínűleg a többségének még az ajtaját sem zárják, amúgy ez a helyi Rózsa domb. Boji is itt lakik a barátjával, aki magyar amúgy, profi vízilabdás volt, most oktatja, találkoztunk is vele a sulinál. Ők sem zárják az ajtót, egy ki garzont bérelnek, szörf deszka a lépcső alatt, Boji mondta, hogy mezítláb szokott futni a beach homokjában, nehéz az élet na.

A szigeten (kb 20km2) az óceán felőli részen van a Coronado hotel, ami az 1800-as évek elején épült és a mai napig fából van, Broadmoor 2-nek jellemezte Boji.

Biciklizésből 5-ös, mivel teljesen sík az egész, nagyobb erőfeszítés nélkül körbe lehet járni az egészet. Szebbnél szebb villákat láttunk, kb 1-2-t kerítéssel, de minden 3-at kosárpalánkkal. A kertek tele narancs és citrom fákkal, meg persze olyan növényekkel, amiket otthon Magyarországon a meleg szobában tartasz, cserépben.

 

A kis bicikli túra után elmentünk az Old Townba villamossal (! tömegközlekedés :D), ami tele volt spanyol és indián boltokkal, no meg western boltokkal. Itt vacsoráztunk, egy mexikói étteremben. 

Barbi talált egy boltot, tele csupa érdekes cuccal és  beújított magának egy rendszámtábla táskát, bizony, a rendszámtáblát hajlítják táska formává. Egy amerikai család kezdte szórakozásból, de azóta levédették és be is futott, a legolcsóbb 59 dollár, de a kövekkel plusszban díszített, akár 250 dodó is lehet :D.

 

 Egyedi darab mindegyik, mivel minden rendszámtáblából csak 2 van és a nagyobb táskáknál mindkettőt felhasználják, a kisebbnél nem tudom mi a helyzet, szerintem azokból 2 lehet.



San Diego 4. nap

Mára a Sea World volt a program. Itt is kb 5-6 órát töltöttünk, zárásig le sem léptünk. Volt kardszárnyú delfin show, kettőre is beültünk, fóka show, fókákat etettünk is (6 dodó 4 friss hal a kis dagadékoknak :D), láttunk közelről delfineket, akik megállás nélkül ugráltak, mert kaja idő volt. Őket is lehetett etetni 60 dodóért, 215-ért pedig közös kép is készült velük a vízben, de ezt kihagytuk. Láttunk pingvineket, teknősöket, rájákat, cápákat, libegőztünk az óceán felett, itt is volt egy hullámvasút, ami úgy száguldott, mint a ráják a vízben :D.
Barbinak nagyon tetszett a gondozók munkája és megkérdezte, hogy ehhez kell-e valamilyen végzettség, de képzeljétek semmi. Sőt mondták is, hogy éppen van 3 open posotion, szóval jelentkezzen ha érdekli, rotációs a rendszer, így lehet, hogy a pingvineknél kezd, de kilyukadhat a végére a kardszárnyú delfineknél is :D!
A legjobb az egészben, hogy sehol sem kellett sorba állni, se itt, se a Universal Studioban, se másnap az állatkertben. Mivel ez a téli időszak ott, nem volt tömeg sehol.

San Diego 5. nap

Már tegnap beborult az ég, de ma egész nap esett. Tegnap vettünk a Sea Worldben esőkabátot, mivel nem akartuk, hogy a delfinek beterítsenek vízzel, így ma egész nap abban lófráltunk. Az állatkert nekem nagyon bejött. Először itt is busszal vittek körbe, majd egy térképpel útnak indultunk (térképet amúgy mindenhol kaptunk a bejáratnál). Először fellibegőztünk a tetejére, mert ott voltak a koalák, meg a panda macikák, meg a 4D-s jégkorszak terem. Ez a 4D volt a legjobb az összes közül, egy kis teremben ültünk, jól lehetett érezni az illatokat, sőt mivel a jégkorszakról volt szó, még műhót is fújtak ránk néha :D.
Az állatkert nagy része amúgy olyan volt, mint egy esőerdő. Hatalmas fák, sűrű növényzet és benne betonozott ösvények (jó mondjuk a beton nem dzsungeles :D). A feelinget még az is erősítette, hogy tényleg egész nap esett, de pont ezért volt teljesen hiteles az esőerdő :D!
Az állatkert után vissza mentünk a belvárosba, elköszöntünk Bojánától és bementünk x+1 ajándékboltba, de persze semmit sem vettünk. Mire haza sétáltunk a nadrágunk átázott, mivel a vádlinkat nem védte az esőkabát. Bár eldöntöttük, hogy utolsó este elmegyünk bulizni, őszintén szólva az ágyba bedőlésen kívül másra nem maradt erőnk.

San Diego 6. nap

Az utolsó napon fél1-re kellett kiérni a reptérre, így a szokásos reggeli után (egy mellettünk lévő reggeliző helyre jártunk) elnéztünk a USS Midway hajójára.
A USS Midway az USA haditengerészetének mára már kiszuperált, jelenleg a San-Diego-i kikötőben múzeumként működő repülőgép hordozója. Nevét a II. világháború egyik híres, az amerikaiak számára döntő győzelemmel végződő tengeri csatájáról, a midway-i csatáról kapta. Forradalmi hajótest-kialakítása miatt fontos hajótípus, és megalapozója a Midway-osztályú repülőgép-hordozóknak. Számos küldetése során többek között szolgált a vietnámi-háborúban és az öbölháborúban is.
A múzeumként működő hordozón szabadon bejárhatod a hangárszintet, a repülőfedélzetet és a torony tiszti eligazítóját, rádió- és radarszobát (ahol öbölháborús térképek, felvételek és hangüzenetek fogadnak) és a kapitányi lakrészt. A hangárfedélzeten van számos II. világháborús vadászgép , be lehet ülni a modern vadászgépek pilótafülkéibe, és repülőgép-szimulátorokat lehet kipróbálni. A repülőfedélzeten a USS Midwayen szolgálatot teljesítő vadászgépeket, AWACS-ot, bombázókat és helikoptereket lehet megtekinteni.

 Hát ennyi volt kb, 2 órát szenvedtem mire leírtam :D!

Kezdődjön a 2. menet, Krokodil Zsuzsival a széles mocsár tavi teraszán

Ma pingvinből krumplibogárrá alakultam át!

Események mostanában.
Anna anyukája kilátogatott hozzánk. Együtt mentünk érte dec 7-én Denverbe :). Nagyon örültünk neki, hogy itt van, főleg annak, hogy pálinkát és kolbászt is hozott magával :D. Egy stampedli pálinka egy jó karika kolbásszal, fél év után, leírhatatlan érzés :D!
Voltunk Steak házban közösen, jó pár magyar és Anna anyuja, isteni volt a steak is és a társaság is :D.
Csütörtök reggel pedig ismét irány a denveri reptérre, anya és lánya nyaralni ment Mexikóba, Cozumelbe, vittek volna engem is a bőröndben :D. Örülök neki, hogy Anna végre kiszakadt, embertelenül sokat dolgozott, és még beteges is volt, megfázás, egy kis arcüreggyulladás, volt itt minden, de akkor is dolgozott sokszor hajnaltól estig, igazán megérdemli :).
Évi anyukája is kijött, ő még itt is van nálunk, majd jövő héten San Diegoba repülnek, pár nappal utánunk.
Tőle csokit meg fülbevalót kaptunk, jó dolog ez a családi látogatás :D!

Tegnap volt az utolsó napom a room servicen, persze ekkor fordult elő, ami még soha, elromlott az egyik épületben a vendég és a szerviz lift is, tehát kézben cipeltük fel a 2. emeletre az asztalt Lindával. Volt egy vendégem, akihez alig jutottam be, mert hajat szárított és se a kopogást, se a résnyire nyitott ajtón át üvöltést, se a telefon csengést nem hallotta meg, így csak abban bíztam, hogy nem seggig érő haja van, de hál istennek, csak vállig ért.
Egyébként rendben letelt az utolsó graveyard és short shift, vittem be muffint csokis-pillecukrosat, hamar haza küldtek mind a két shiftről, szóval gyors búcsú volt. Egyenlőre nem hiányzik, talán majd pár nap múlva :D. Fura, hogy már le is tudtam fél évet, fura megint trainee-nek lenni, ami most 1,5 hét helyett inkább 3-4 hét lesz. De majd úgyis megyek vissza room servicere extrázni, hogy legyen változatosság a következő fél évben is :D!
A csapat azért hiányozni fog, ha a hot boxok, meg a pick upok nem is :D!

Az első oldalam Room Servicen

Az utolsó oldal :)

Amikor Annát tréneltem

Ui:
Aki nem értené a címet
Leendő menedzserem Susan Krokodis
A hely, ahol dolgozom a Lake Terrace, a Broadmoorban

6 more month left :)

A kérdésre, hogy na milyen volt?? A válaszom, hogy megvolt, megvolt, mint a többi.

Az újévről beszélgetünk, dolgoztam, akárcsak karácsonykor. Igazából nagyon jó partyn voltam, mikor először rákezdett az élő zenekar, esküszöm én is beálltam volna táncolni, rendes szalontáncokat, itt és most megfogadom, hogy hátralevő életemben még rászedek valakit, hogy járjon végig velem egy tanfolyamot (még minimum 60 évre számítok, szóval van idő :D). Középen volt kereszt alakban a tánctér, ami mindig tele volt, kivéve a tangot, azt nem sokan értik :), és körülötte az asztalok, kb 60-65 10-12 fős, meg volt egy 17 fős is. 3 pincér kapott 4 asztalt, egész jól ment most, az 5 fogást gyorsan szervíroztuk, bár a 170 dollárért nem biztos, hogy ide kellett volna jönni jóllakni :D!
Nem sok magyar volt most se, karácsonykor se, Évi bározott, rajtam kívül még Szilvi és Veronika töltötte a szilvesztert a Broadmoor hallban, a többiek bár dolgoztak, többnyire haza értek még éjfél előtt és koccintottak egymással, én 12 után átnéztem room servicere és ott ittam egy kis almalevet Szamival és Melindával, mert ők voltak beosztva éjszakára.

Január 1 se volt könnyebb, reggel 11 server volt a házban és alig bírtuk, de megoldottuk, 2-án úgy mentem be az 5-kor kezdődő shiftemre, ami f2-ig tart, hogy áhh úgyis haza küldenek még 11 előtt szünet nélkül, hiszen alig vannak 20% alatt a szálloda és amúgy is. Scott is így gondolta 4 servert osztott be, és NEM. Valamikor 3 után jöttem el, és többet kerestem, mint előző nap, ami jó is meg nem is, mert akkor már tényleg ki voltam merülve. Már elegem van a hotbox cipelésből, a pick-up-ból, a hidegből, a cottageokból meg főleg. Számoltam vissza a napokat január 12-ig, mert úgy tudtam akkor megyek át reggeliztetni a lake teraszra, de Scott tegnap arcon csapott a valósággal, hogy csak 19-én, hát visszacsaptam volna....
Szerettem én a room servicet, tényleg, de fél év bőven elég ebből a kemény fizikai munkából, meg amúgy is, bár jó a pénz, ismét megállapítottam, hogy nem nekem való, izgalmasabb kéne, kevesebb erőt több észt igénylő munka, de jól is fizessen :D.
Na ez nem a Lake Terasz lesz, de az utazásaimat, meg a kis álmaimat egyelőre ez fedezi.

És miért a cím? Mert kérem szépen tegnap volt fél éve, hogy kirepültem ide Springsbe. Sokkal gyorsabban elment, mint gondoltam volna, gyorsabban, mint legutóbb. Van is egy olyan érzésem, hogy menni kéne haza. De ma értelmesen végig gondoltam a dolgot, haza megyek, találkozok a családdal, a barátaimmal, elmegyek végre bulizni, ahova bejutok, és nem oltják fel a villanyt f2-kor. Stim! Na és aztán??? Munkát keresni télen? Ami jelenlegi igényeimet kielégíti? Még nyáron is nehezen :D! Haza biztos nem költöznék, a gyerek létből már kinőttem. Szóval oda jutottam, hogy maradok még egy kicsit, szorgosan dolgozok, mint egy kis hangya, majd tücsök módjára elhegedülöm San Diegoban, Los Angelesben, New Yorkban, Chicagoban, meg amerre még eltévedek :D!

UI: Javítanám a múltkori bejegyzésbeli idézetem a karácsonyi ajándékozással kapcsolatban
Évi: " Egy 8 évesben több tartás van, mint benned"
Továbbra is vállalom a dolgot.